Öleléssel a szorongás ellen?
Elgondolkoztál azon, hogy a fizikai kontaktus: simogatás, ölelés mennyire alapszükséglete az embernek, de leginkább a gyermeknek? Nem beszélve a félénk, visszahúzódó gyermekről. Szorongás ellen, annak enyhítésére kifejezetten ajánlott. A fizikai kontaktus megteremtése, ismétlése, gyakorisága ugyanis nagymértékben befolyásolhatja a gyermekek, de a felnőttek biztonságérzetét egyaránt. Az érintés iránti vágy nagyon erős bennünk, mert az érintés jelenti a közelséget, a melegséget a kapcsolatban. Ezáltal egy olyan természetes eszköz a kezünkben a szorongás ellen, ami sokszor eszünkbe sem jut a rohanó mindennapokban.
A fizikai kontaktus igénye ösztönösen jön az emberből. Használd a szorongás ellen!
Te érzed, hogy ösztönösen benned van és többször megöleled gyermekedet párodat? Vannak persze kivételek, de annak is oka van. De ez a cikk most nem arról szól. 😊
Nézzük a legalapvetőbb, és legtermészetesebb fizikai kontaktus példákat, amelyekkel valóban ösztönösen teszel az esetleges szorongás ellen.
Amikor az újszülött gyermeked sír, felveszed és átöleled, megsimogatod; amikor leesik és megüti magát, akkor szintén átöleled, megsimogatod; amikor valami nehézség adódik, akkor szintén átöleled. A legtöbb gyermek automata módon szalad az anyjához (apjához), amikor valami „baj” éri, és azt szeretné, hogy öleljék meg, simogassák meg őt, ami által megnyugszik. Az érintésnek szinte csodatévő energiája van, ugyanis az érintés, simogatás felülírja a fájdalomérzést.
Az ölelés, érintés több terápiás módszer egyik eszköze, így a gyakorlatban is igazolt a szorongás elleni, szorongás oldási hatása
Betegek embereknél megfigyelték, hogy akiket sokat simogattak, ölelgettek, azok hamarabb meggyógyultak. Tehát – ahogy gyermekünknél is tapasztaljuk – a fájdalmak csökkennek, a megnyugvás előbb bekövetkezik, és nagyobb a biztonságérzetünk a fizikai kontaktus által.
Többféle terápiás megközelítés is igazolja, hogy a gyereknek adott, illetve gyerekkorban kapott érintés, simogatás, ölelés, a ringatás újraélése vagy pótlása gyógyító hatással bír. Erre alapoznak a különféle szenzoros integrációs terápiák, mint az Ayres-terápia, TSMT. Ezen kívül az állatasszisztált terápiák, valamint a csecsemő- és gyermekmasszázs.
A modern társadalmi elvárás nem kedvez a fizikai kontaktus kiszolgálásának
Mit hallunk általában? Neveljük önállóságra a gyereket. Aludjon el egyedül, foglalja el magát egyedül, végezze el a korának megfelelő alap tevékenységeket egyedül. Ez eléggé annak irányába mutat, hogy távolságot tartunk gyermekünktől, és ezzel a fizikai kontaktus is egyre ritkább lesz. Azt gondoljuk, hogy az ölelgetéssel, simogatással „csak” elkényeztetjük a gyermeket, és éppen hogy magunkhoz édesgetjük őt. Ezzel háttérbe kerülnek az ölbe vevős, dögönyözős, birkózós játékok is.
Egyre inkább az tapasztalható, hogy nem a szülő olvas gyermekének, hanem a tv-ben, telefonon néz és hallgat mesét a gyermek, vagy éppen a telefonos, számítógépes játékokkal játszik és nem a szülővel.
Ezzel pedig teljesen lecsökken, szinte eltűnik a fizikai kontaktus, ölelés, simogatás a mindennapokból. Így igazából nem a szorongás ellen teszünk, hanem éppen megerősítjük annak kialakulási esélyét.
Miért utasíthatja el (nemcsak) félénk, visszahúzódó gyermekünk a közeledést?
Félénk, visszahúzódó gyermekeknél gyakori, hogy egy-egy sérelem, nehézség esetén teljes elutasítást mutatnak a simogatásunk, ölelésünk iránt.
Mi lehet ennek az oka?
Ha valaki szorong, kevés az önbizalma, nem érzi magát komfortosan társas helyzetekben, akkor nem meglepő, hogy kerüli az érintést, illetve úgymond tiltakozik, vagy elutasítást fejez ki egy-egy közeledő, érintő, ölelős magatartás ellen. Ekkor még inkább rá irányul a figyelem, középpontba kerül, ami még bizonytalanabbá teszi, szorongása pedig növekszik. Holott a fizikai kontaktus éppen a szorongás oldását segíti. Tehát nincs könnyű dolgunk.
Vannak azonban helyzetek, amikor nem maradnak szavak, és az érintés lesz a minden.
Ezzel fejezzük ki az együttérzést, a bátorítást a megnyugtatást.
Ne adjuk fel!
A félénk, visszahúzódó, szorongó gyermekeknek éppúgy szüksége van a fizikai kontaktusra, mint másnak, csak náluk ez lehetséges, hogy hosszabb folyamatot képez, amihez nekünk igazodni kell. Nem jelenti azonban azt, hogy egyáltalán ne alkalmazzuk.
Fejezzük ki gyermekünk felé az ölelés, érintés fontosságát
Ha kérésünk, mondanivalónk mellé illesztjük az érintést, simogatást, ölelést, akkor még nagyobb hatást érünk el. Ilyenkor nem direktben találkozik a gyermek az érintéssel, hanem valami más kapcsán, és az érintés egy megerősítés lesz.
Ez rá is pozitívan fog hatni, nagyobb hatást érünk el vele, és a nehéz helyzetekben is egyre inkább engedni fogja, hogy közeledjünk felé, illetve hogy meg is simogassuk, majd át is öleljük.
Fejezzük ki gyermekünk felé az ölelés, érintés fontosságát
Ha kérésünk, mondanivalónk mellé illesztjük az érintést, simogatást, ölelést, akkor még nagyobb hatást érünk el. Ilyenkor nem direktben találkozik a gyermek az érintéssel, hanem valami más kapcsán, és az érintés egy megerősítés lesz.
Ez rá is pozitívan fog hatni, nagyobb hatást érünk el vele, és a nehéz helyzetekben is egyre inkább engedni fogja, hogy közeledjünk felé, illetve hogy meg is simogassuk, majd át is öleljük.
Eljátszhatjuk ezt a kedvenc plüssével is játék közben. Amikor szerepjátékot játszunk, akkor ezeket az érintős, ölelős mechanizmusokat nagyszerűen szemléltethetjük gyermekünknek.
A szorongás ellen, annak oldásában szintén nagy szerepe van a fizikai kontaktusnak.
Nézzünk példákat:
- ha fél gyermekünk valamitől, akkor megfoghatjuk a kezét,
- ha igényli a közelségünket egy helyzetben, akkor vegyük ölbe,
- vagy mondjuk neki ezt: Gyere, ülj az ölembe és beszélgessünk!,
- vagy: Fogd meg a kezem és meséld el, hogy mi történt az oviban/suliban/valahol,
- ha nem tud elaludni, akkor simogasd meg a hátát,
- ha szeretnénk valamit elérni nála, akkor közeledjünk felé és érintéssel nyomatékosítsuk a szándékunkat (pl: Azt szeretném, hogy pakold össze a játékaidat (közben megérintem a karját). Szerinted menni fog?)
Fontos!
Figyeljünk gyermekünk jelzéseire, és arra mindig reagáljunk. Lehet, hogy nekünk lesz diszkomfortos egy-egy szituáció, de nekünk is tanulni, változni kell. Ugye? Megint az önismeret, gyermekünk ismerete, illetve a fejlődés és tanulás.
De hát én sem vagyok ölelgetős típus!
Igen, előfordul az ilyesmi. Utánajártál már, hogy ez nálad miért van így? És ez jó így? Megvizsgáltad mi a kellemetlen neked a fizikai kontaktusban? Milyen félelmeid vannak? Van esetleg konkrét oka? A te feladatod az, hogy ennek utánajárj.
Mindenesetre mindenki azt szeretné, hogy gyermekéből olyan felnőtt váljon, aki magabiztos, felelősségteljes, mer szembenézni a nehézségekkel, küzdeni, stb. A leírtakból egyértelműen kiderül, hogy az érintés, ölelés, simogatás mind ezt szolgálják.
Ne felejtsd! Már úton vagy!
Nem vagy egyedül.
Egy közösség ereje óriási, képes támogatni, segítő kezet nyújtani.
Ha szeretnél Te is Tudatosan Bátorító és Megvalósító szülővé válni, akkor Nektek ajánlom az alábbiakat:
Ingyenesen letölthető CSEKKLISTA, hogy mit NE mondj, és mit Mondj gyermekednek. Összesen 60 mondattal segítem a mindennapjaidat.
Válj te is gyermekét Tudatosan Bátorító és Megvalósító szülővé!
